Étrendi tanácsok

A leggyakoribb ételallergiák

Az ételallergia hátterében - más allergiákhoz hasonlóan - a szervezet eltúlzott immunválasza áll olyan anyagokkal szemben, amelyek egészséges egyénekre nézve egyébként ártalmatlanok. Melyek azok az élelmiszerek, amelyek a leggyakrabban allergiás reakciót válthatnak ki?

Életkoronként más allergének

Előfordul, hogy egy személy több élelmiszerre is allergiás. Az atópiás dermatitisz szenvedő csecsemők gyakran hajlamosak az ételallergiára, ők többnyire egy, kettő vagy három élelmiszerre is allergiásak egyszerre.
Életkoronként más- más allergének válthatnak ki allergiás reakciót. Csecsemőknél olyan alapélelmiszerek lehetnek felelősek a tünetekért, mint a tej, a tojás, a szója, vagy a búza. A nagyobb gyerekek és fiatal felnőttek gyakrabban allergiások különféle gyümölcsökre, zöldségekre, fűszerekre, földimogyoróra, diófélékre.

Korosztálytól függetlenül a leggyakrabban allergiát okozó élelmiszerek a következők:

  • Tej- és tejtermékek
  • Tojás
  • Halak (elsősorban a fehér húsú halak, pl. dévérkeszeg, márna, vörösszárnyú keszeg)
  • Kagylók és rákok (garnéla, homár, langusta, egyéb tengeri rákok és édesvízi rákok)
  • Alma
  • Zeller, sárgarépa
  • Magvas gyümölcsök
  • Diófélék (bokormogyoró is ide tartozik), földimogyoró, különféle magok
  • Rozsliszt
  • Paprika, fűszerek
  • Szójabab
  • A tartósító- és színezőanyagok szintén potenciális allergének

Élelmiszerallergia és keresztreakciók

Azok közül, akik a zöldségekre, gyümölcsökre (pl. paprikára, almára, ananászra), fűszerekre, földimogyoróra vagy diófélékre allergiásak, sokan pollenallergiától is szenvednek. Ennek oka, hogy a pollenallergiáért felelős anyagok kémiai szerkezete hasonló az élelmiszerekben megtalálható allergén anyagokéhoz.
A latexallergiásoknál allergiás reakciót válthat ki bizonyos élelmiszerek, például banán, avokádó, kivi fogyasztása, amennyiben az áru szállítása, tárolása során latexszel (gumi) érintkezésbe került (pl. gumikesztyű). 

Élelmiszerallergiák tünetei

A tünetek nagyon szerteágazók lehetnek, előfordulnak bőr- és nyálkahártya-, száj-garatüregi-, légzőszervi- és gyomor-bélrendszeri tünetek.
A leggyakoribb tünet a bőr viszketése, kivörösödése, hólyagok jelenhetnek meg rajta, és ekcéma is kialakulhat.
Légúti tünet lehet a tüsszögőroham, a nátha, az orrfolyás, a köhögés, és akár asztma is kialakulhat.
Ritkán, de előfordulhat, hogy a beteg ajka megduzzad, szájpadlása, nyelve viszket. Súlyos esetben a torok bedagadhat, és légszomj alakulhat ki.
Az ételallergia emésztőrendszeri tünete lehet puffadás, kólika (görcsös hasfájás), hasfájás, hasmenés, émelygés, hányás, székrekedés. A panaszok hátterében egyéb súlyos betegség is állhat, ezért ha ezek valamelyikét észleli, forduljon orvoshoz!
A tüneteket az alkoholfogyasztás, a fizikai megterhelés és a stressz fokozza.
Életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat!
Ételallergia gyanúja esetén minél hamarabb forduljon orvoshoz, hogy allergiateszt segítségével kideríthessék, mi okozza a tüneteket, és mely élelmiszer(eke)t kell következetesen kerülnie! 

Étrendi tanácsok cukorbetegek számára

A diéta célja az optimális testtömeg és a tápláltsági állapot elérése és fenntartása, a vércukorszint optimális érték körüli megtartása, az egészségügyi szövődmények megelőzése, illetve késleltetése. 

A beteg tápláltsági állapotát és energiaszükségletét figyelembe véve kell meghatározni az étrend energiatartalmát, amellyel fedezhető a napi tápanyagbevitel, és szükség esetén elősegíthető a testtömeg csökkenés. 1-es típusú cukorbetegség esetén elengedhetetlen az inzulinkészítmények alkalmazása, míg 2-es típusú cukorbetegeknél a fő terápia a diéta tartása, szükség esetén inzulinterápia

Fontos a kiegyensúlyozott étrend!

Az ideális testtömegű betegek étkezése megegyezik az egészségeseknek ajánlott kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel. Az étkezéseket célszerű naponta 5 alkalomra elosztani, amely tartalmaz 3 főétkezést, és 2 kisebbet, valamint törekedni kell arra, hogy azonos időpontokban történjenek minden nap. Az étrend szénhidrát tartalmát a vércukor értékek, a szérum lipidszintek, a fizikai aktivitás, a gyógyszeres kezelés és az energiaigény egyaránt befolyásolják, de a javasolt arány 50 energiaszázalék (E%). 

Óvatosan a szénhidráttal!

Szénhidrátok közül az alacsony glikémiás indexű és rostban gazdag élelmiszerek fogyasztása ajánlott, amelyek kevésbé emelik meg az étkezések utáni vércukorszintet. Nem ajánlottak a zsírdús, cukrozott pékáruk, müzlik, gabonapelyhek. Szénhidráttartalmuk beszámításával mért mennyiségben fogyaszthatóak a durumlisztből készült tészták, teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerek, barna rizs, zabpehely. A gyümölcsök szénhidráttartalmát be kell számítani a napi fogyasztásba. Kis mennyiségben ajánlott a dió, mogyoró, mandula, de kerülni kell a banánt, a szőlőt és az aszalt gyümölcsöket. A zöldségek nagy része szénhidrát beszámítás nélkül fogyasztható, kivéve például a sárgarépát, zöldborsót, kukoricát, burgonyát, száraz hüvelyeseket. Az édesítőszerek közül a mesterséges és természetes édesítőszerek használata ajánlott (például szacharin, ciklamát, aszpartám, Stevia).

Milyen fehérje javasolt?

A diéta fehérjetartalma felnőttek esetén 15-20 E%, azaz 0,8 g/testtömegkilogramm (TTkg) ideális, míg gyermekek és idősek esetén a mindenkor ajánlott beviteli értékeket kell figyelembe venni (20-25 E%). A fehérjék csökkentik a glikémiás indexet. A húsok közül a sovány húsrészek és felvágottak ajánlottak. Tojásból hetente 2-3 darab sárgájánál több nem javasolt. A tejtermékek közül a sovány, zsírszegény termékeket válasszák a betegek, azok szénhidrát beszámítása szükséges. Nem ajánlott a tejszín, a vaj, zsírdús tejföl és tej.

Zsírbevitel

A zsírtartalmat illetően zsírszegény konyhatechnológiát alkalmazzunk. A zsírbevitel ne haladja meg a napi 30 E%-ot. Telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételek és élelmiszerek (például halak, növényi olajok) fogyasztása kedvező hatással van a vércukor- és triglicerid-szintekre. Cukorbetegek számára feltétlenül ajánlott egy dietetikus, vagy táplálkozási szakember segítsége, aki személyre szabottan segít összeállítani az étrendet, és tanácsokat ad az ételek elkészítéshez is.

Étrendi tanácsok lisztérzékeny betegek számára

A diéta célja a panaszokat és a bélboholy-károsodást kiváltó glutén (más néven gliadin, sikér) teljes kiiktatása az étrendből. Ez a betegség egy életre szól, amely során egyáltalán nem szerepelhet az étrendben (nyomokban sem!) glutén.
Kerülni kell a búzából, árpából, rozsból, zabból, és tritikáléból készült élelmiszereket, illetve az ezekből készített ételeket, italokat. Nem ajánlott a cirok, a hajdina, az amarant és a köles sem, mivel nem bizonyított biztonságos alkalmazásuk.

Figyeljük a címkéket!

A glutén tartalmú élelmiszer-nyersanyagok helyett felhasználhatók a rizs, a kukorica, a szója, a burgonya, és a száraz hüvelyesek egyaránt. A gliadinmentes élelmiszerekről a csomagolásról informálódhatunk, és a gluténmentesnek nevezett termékek biztonsággal fogyaszthatóak. A felvágottak, tejtermékek és tartósított élelmiszerek előállítása során gyakran használnak fel glutén tartalmú összetevőt, amelyet nem feltétlenül tűntetnek fel a termékek címkéjén, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni az OÉTI és a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank listáját a biztonságosan fogyasztható termékekről.

Mi ajánlott és milyen élelmiszereket érdemes kerülni?

A legnagyobb gondot a malom- és sütőipari termékek (kenyér, tésztafélék, péksütemények) elhagyása jelenti, főleg akkor, ha a betegségre későbbi életkorban derül fény. Helyettük gluténmentes kenyérporból készült, vagy extrudált kenyerek, pelyhek (kukorica-, rizs-, szójapehely), gluténmentes száraztészták, sütemények és kekszek fogyaszthatóak. Ezek a kenyerek tömörebb, szikkadtabb szerkezetűek, ezért tanácsolható a kenyerek lefagyasztása, majd fogyasztás előtt a sütőben, kenyérpirítóban történő felmelegítése. Sütemények sütése során alacsonyabb hőfokot és hosszabb sütési időt érdemes tartani, a tészták kifőzése esetén pedig azok keményebbek maradnak a sikér hiánya miatt. Az ételek sűrítésére burgonya- és kukoricakeményítő, kukorica- és rizsliszt is ajánlott. A zsemlemorzsát és étkezési búzadarát szintén kerülni kell.

A húsok közül a tőkehúsok nem tartalmaznak glutént, viszont a felvágottak, húskészítmények, konzervek már tartalmazhatják, ezért vásárlásuk és felhasználásuk előtt tájékozódjunk róluk. Az ízesítés nélküli tej, az író, a sajtok, a tehéntúró és a juhtúró ajánlott és fogyasztható a betegség során, míg a joghurthoz, tejfölhöz, kefirhez, tejdesszertekhez, jégkrémekhez adalékanyagként adhat a gyártó gluténtartalmú anyagot is. A tojás, a zöldségek és gyümölcsök, főzelékfélék, a bébiételek, az olajos magvak, a zsiradékok, a zöld- és szárazfűszerek, a víz, a rostos és szénsavas üdítőitalok, a bor, a kukoricasör fogyaszthatóak. A készételek, mártások, levesporok, csokoládék, cukorkák, rágógumik, ételízesítők, ketchup, mustár, majonéz, malátakávé, sör, vodka, whisky, gabonapálinka fogyasztása tilos.

Teljes életmódváltást igényel

Ez a betegség teljes életmód-változtatást kíván nemcsak a betegtől, hanem a családjától is. Kis mennyiségű glutén fogyasztása is komoly egészségügyi következményekkel járhat, ezért nagy figyelmet igényel az étkezés és az ételkészítés egyaránt.

Táplálkozás tojásallergia esetén

A tojásallergia előfordulása egyre gyakoribb hazánkban. Felnőtteknél is kialakul, de kisgyermekkorban jellemzőbb ez a betegség, ezért a tojást, mint erős allergént csak egy éves kor után adhatjuk a kisbabáknak.

A tojás körülbelül 40 féle fehérjét tartalmaz, amelyek közül elsősorban a hőre nem érzékeny fehérjefrakciókra és a tojássárgájában lévő szikhártyára alakul ki allergia. Tojásallergia fennállása esetén a beteg nem fogyaszthatja sem a tojásfehérjét, sem a tojássárgáját. Egyeseknél felléphet keresztallergia is, amely esetén hasonló tünetek jelentkezhetnek, ha csirke- és tyúkhúst fogyaszt a beteg, esetleg ha tollakkal érintkezik, mint tojásfogyasztás után. Ezáltal az étrendből ki kell iktatni a csirkehúsokat is, és kerülni ajánlott a tollakat tartalmazó ágyneműt.

Mivel helyettesíthető a tojás?

A tojás helyettesítésére elsősorban a tojáshelyettesítő por (például Fe-mini, Bezgluten) és az étkezési keményítő ajánlott, de a tofu (szója) és a lenmagból készült őrlemény is megfelelő lehet. A tojáshelyettesítő por azonban tejfehérjét is tartalmaz, ezért nem alkalmazható, ha egyidejűleg a tojásallergia mellett tejfehérje-allergia is fennáll a betegnél.

Kiválóan beilleszthetőek az étrendbe a tojásmentes, valamint a durumlisztből készült tésztafélék, hiszen ezek durumbúzából készülnek, tojás hozzáadása nélkül. Az ételek állagának javítására bátran használhatunk vajat, margarint, főtt és áttört burgonyát, paradicsompürét, rizst, tojásmentes zsemlemorzsát, szódabikarbónát, élesztőt, búzadarát, tejet és tejtermékeket is. A tojásos habarásokat mellőzzük, inkább az ételek saját anyagát használjuk sűrítésre. Panírozáshoz tojás helyett tejet, vagy palacsintatésztát használhatunk. Sütemények sütése során tojás helyett kötőanyagként különböző lisztek (például tönkölybúza, rozs és árpa) keveréke adható a tésztához, kevés víz hozzáadásával megfelelő állagot érhetünk el. Bundáskenyérhez ajánlott a csicseriborsóliszt vízzel elkeverve, amelyet fűszerekkel tehetünk változatosabbá. Az ételeknek sárga színt kölcsönöz a kukoricaliszt, a kurkuma, a sáfrány és a sárgarépa is. A húsok tekintetében a sertés-, a pulyka-, a marhahús és a halak fogyaszthatóak, illetve egyéni érzékenység alapján a csirkehúsok is. Egyes esetekben a pulykatojás és a fürjtojás sem okoz panaszt. A zöldségek, a gyümölcsök, az olajos magvak, a tojásmentes gabonaipari termékek, és a növényi olajok is bátran fogyaszthatóak.

Figyeljünk a változatos étrendre!

A tojás fontos tápanyagforrásunk, azonban elhagyása esetén is törekedjünk arra, hogy étrendünk változatos, kiegyensúlyozott legyen, a vegyes étkezés alapelvei szerint épüljön fel, tehát tartalmazza megfelelő arányban a szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat és vitaminokat egyaránt. Vásárlás során figyelmesen olvassuk át az összetevők listáját, mert a csak nyomokban tojást tartalmazó termék és kiválthat súlyos tüneteket. A tojásmentes élelmiszerekről tájékozódhatunk a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank listájából is.

Étrendi tanácsok tejcukor érzékenyek számára

A laktóz intolerancia, ezáltal a diéta is egyénenként jelentősen eltérő mértékű lehet. Vannak, akik egyáltalán nem képesek semmilyen tejterméket fogyasztani, és vannak, akik képesek csökkentett laktóz tartalmú ételeket fogyasztani kellemetlen tünetek nélkül.

A tejcukor (laktóz) bontásához szükség van a laktáz nevű enzimre. Egészséges emberekben ez segít megemészteni a tejet és a tejtermékeket, míg laktóz érzékeny betegek esetében ez az enzim részlegesen, vagy teljesen hiányzik. Emiatt emésztési és felszívódási zavarok jelentkeznek, amelyek különböző panaszokkal járnak (például puffadás, hasmenés, hasi fájdalmak).

Fontos az egészséges táplálkozás!

A diéta alapelvei az egészséges táplálkozásnak felelnek meg. Célja a panaszok megszűntetése anélkül, hogy bármilyen fokú tápanyaghiány lépne fel. Fontos a személyre szabott étrend összeállítása, amely a betegség diagnosztizálását követően (1-2 hétig) semmilyen tejterméket nem tartalmazhat, majd fokozatosan lehet bővíteni kevesebb mennyiségű laktózt tartalmazó ételekkel (például sajtok, fermentált tejtermékek) addig, ameddig tünetek nem jelentkeznek. Szigorú és tartós laktózmentes étrend esetén a kalcium és a D-vitamin pótlására fokozottan figyelni kell.

Tejtermékeket mértékkel!

Általánosságban jellemző, hogy a beteg kevesebb tejet (laktóztartalma 5g/100g), tejterméket (például író, reggeli italok, ízesített tejkészítmények), vajat, valamint olyan élelmiszereket és ételeket fogyaszthat, amelyek laktózt tartalmazó összetevők (például tejpor, tejsavó, laktit édesítőszer) felhasználásával készülnek. Erről a termék címkéjén informálódhatunk, de a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank honlapján megnézhetjük a laktózmentes élelmiszeripari termékeket, a Laktóz Érzékenyek Társasága pedig a tejcukrot tartalmazó gyógyszerekről állított össze egy listát. Forgalomban van egy Lactase nevű enzim, amelyet tejhez adva lebontja a benne lévő tejcukrot, így a betegek számára is fogyaszthatóvá válik. A felvágottak, vajkrémek, szendvicskrémek, ízesített margarinok, reggeli gabonapelyhek, péksütemények, instant félkész- és készételek adalékanyagként tartalmazhatnak tejcukrot, ezért ezekről a nyilvántartásból érdemes tájékozódni, és egyéni érzékenység alapján fogyaszthatóak.

Bármilyen életkorban előfordulhat

A laktózérzékenység lehet veleszületett, de később is kialakulhat gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Csecsemőknél jellemző tünet anyatejes táplálás esetén a hasmenés, ezért ebben az esetben tejcukormentes tápszerre kell áttérni. Felnőttek számára ajánlható a laktózmentes tej (például Parmalat, Naszálytej Rt.), joghurtok, túró, félkemény, kemény és laktózmentes sajtok (például Trappista, Eidami), speciális növényi italok (például rizs- vagy szójaital), a Delma light és a Liga margarin, a tőkehúsok, a zöldségek és a gyümölcsök.

Mi a különbség az ételallergia és az ételintolerancia között?

A mindennapi gyakorlatban sokszor tapasztaljuk, hogy az ételallergia és az ételintolerancia fogalma összemosódik, pedig valójában eltérő mechanizmussal létrejövő, különböző tünetekben megnyilvánuló betegségekről van szó.

Ételallergia esetén…

Ételallergiáról akkor beszélünk, ha bizonyos ételek (ételalkotók) elfogyasztása után a szervezet immunrendszere azonnali típusú túlérzékenységgel reagál.

Az ételallergiában szenvedők száma egyre nő: a gyermekek 6, a felnőttek 1-2 százalékánál figyelhető meg a betegség. Fokozott azok hajlama az ételallergia kialakulására, akik családjában, vagy akiknél egyéb allergiás megbetegedések (szénanátha, asztma, ekcéma) is előfordulnak.

Az ételallergiák döntő többségét olyan fehérjék váltják ki, amik vagy az étel alkotói vagy az elkészítési eljárás során szükségesek (fűszerek, tartósítók, egyéb adalékanyagok).

A leggyakrabban allergizáló élelmiszerek a következők: tojás, hal, rákfélék, olajos magvak. Gyerekkorban ehhez társulhat még: a tehéntej, az eper, a málna, a búza, vagy a szójabab.

A szervezet reakciói

Az allergizáló ételalkotók elfogyasztása után IgE típusú antitestek kötődnek az allergizáló anyaghoz, melyek hatására hisztamin-kiáramlás indul meg. A hisztamin nevű anyag néhány percen-órán belül jellegzetes tünetek kialakulásáért felel:

  • könnyezés,
  • orrfolyás,
  • fulladás,
  • sípoló légzés,
  • száraz köhögés,
  • csalánkiütés,
  • bőrviszketés,
  • hasi fájdalom,
  • hasmenés,
  • ritkán életveszélyes anafilaxiás* reakció.

Ételintoleranciáról beszélhetünk, ha…

Ételintoleranciáról akkor beszélünk, ha a kiváltó étel elfogyasztása után napok-hetek múlva alakulnak ki a tünetek, amik sokszor jellegtelenek, ezért a kiváltó étel nehezen azonosítható be. A lakosság kb. 45 százaléka szenved ételintoleranciától, melynek tünetei a következőek lehetnek:

  • szokatlan bőrjelenségek,
  • migrén,
  • fáradékonyság,
  • menstruációs problémák,
  • haspuffadás,
  • hasmenés,
  • székrekedés.

A tünetek súlyossága függ az elfogyasztott étel mennyiségétől, kialakulásuk az étel hatására felszaporódó IgG típusú antitestek következménye. Amennyiben a kiváltó étel (ételalkotó) beazonosítható, teljes elhagyása vagy mennyiségi csökkentése a tünetek teljes megszűnését eredményezheti – bár a kialakuláshoz hasonlóan ez is időigényes folyamat.

Egyes esetekben az is előfordulhat, hogy a beazonosított étel hosszú ideig (évekig) tartó kiiktatása után, lassan-fokozatosan az étel panaszmentesen ismét bevezethető lesz az étrendbe.

*Nehézlégzést, fulladást okozó légúti szűkület, vérnyomáscsökkenést és reflexesen szapora pulzust okozó általános értágulat, ami szédülést, súlyos esetben eszméletvesztést, esetleg halált okoz) Az anafilaxiás reakció azonnali orvosi beavatkozást igényel.

Mi a különbség a tejfehérje allergia és a tejcukorérzékenység (laktózintolerancia, laktóz érzékenység) között?

Sokan nem tudják, hogy az ételallergia és az ételintolerancia különböző fogalmak, éppen ezért a tejfehérje allergia sem összekeverendő a tejcukor, azaz a laktóz intoleranciával.

Gyakran összetévesztik a laktóz intoleranciát a tehéntejfehérje allergiával. Ez utóbbi, sokkal ritkább kórképnél minimális tejbevitel is tüneteket vált ki, míg a laktóz intolerancia esetén a tejbevitel és a panaszok jelentkezése arányos, kis mennyiség esetén nincsenek komoly tünetek.

Mit kell tudni a tejallergiáról?

A tejallergia az ételallergiák közé tartozik. Lényege, hogy a tehéntej laktalbumin vagy kazein fehérjéi ellen igen kis mennyiségű tej bevitele esetén is IgE típusú antitestek termelődnek, így a szervezet az elfogyasztott tejben lévő tejfehérjét (kazeint) allergénként észleli és ellene kóros immunválaszt ad. Ennek hatására allergiás reakciók alakulnak ki, melyek a következők lehetnek:

  • orrfolyás,
  • az ajkak megduzzadása,
  • fulladás, asztma,
  • haspuffadás,
  • hányás, hasmenés,
  • hasi görcsök,
  • bőrkiütések,
  • bőrviszketés,
  • vérnyomásesés,
  • reflexesen szapora szívverés,
  • ájulás,
  • súlyos esetben anafilaxia, azaz életveszélyes túlérzékenységi állapot, ami sürgős orvosi beavatkozást igényel.

A kórkép kimutatása a panaszok alapján vagy allergia teszttel lehetséges. A panaszok megelőzhetőek, ha az allergizáló anyagot teljesen kiiktatjuk az étrendből.

Mikor beszélhetünk laktózérzékenységről?

A tejallergiával szemben a laktóz-intolerancia a vékonybél laktáz emésztő (laktózt bontó) enzimének csökkent működése vagy elégtelen termelődése miatt alakul ki.

Gyakori eltérésről van szó, melyben a szervezetben megmaradó laktázaktivitás a kis mennyiségben bevitt tejet esetleg le tudja bontani glükózra és galaktózra, amik a vékonybélben felszívódnak, így a tünetek bizonyos laktóz intoleráns egyéneknél csak nagyobb mennyiség elfogyasztása után alakulnak ki.

Ilyenkor a megmaradó (nem lebomló) laktóz (tejcukor) a vastagbélben lévő baktériumok hatására bomlásnak indul, és  a keletkező tejsav illetve gázok okozzák a tejfogyasztás után jelentkező tüneteket: haspuffadás, hasgörcs, hasmenés.

Az eltérés igazolása úgy lehetséges, hogy a tejcukor fogyasztása után a vércukorszint nem nő és jelentkeznek a klinikai tünetek, valamint a tejcukor fogyasztását követően a vastagbélben keletkező hidrogén gáz mérhető a kilélegzett levegőben.

A panaszok megelőzhetőek laktózmentes diétával, vagy laktáz emésztőenzimet tartalmazó rágótabletta alkalmazásával laktóztartalmú diéta esetén.